CLLD az Európai Unióban
A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés, mint megközelítés kialakulása és elterjesztése 1991-re nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság elindította a LEADER közösségi kezdeményezést. A LEADER célja az volt, hogy a vidéki közösségek bevonásával a helyi erőforrásokra és partnerségre építve, egy közösen kialakított stratégia mentén, a különböző ágazatok közötti egymásra épülések erősítésével valósítsák meg az adott térség fejlődését szolgáló beavatkozásokat. A korábban önálló közösségi kezdeményezésként, kizárólag vidékfejlesztési forrásból működő LEADER megközelítés 2014 és 2020 között részben megváltozott. A tagállamoknak lehetősége volt olyan CLLD programokat tervezni, amelyek több Európai Strukturális és Beruházási Alap forrásait is ötvözhetik – nem kizárólag vidéki célterületeken.
A CLLD megközelítés lényege, hogy a helyi társadalom összetételét tükröző akciócsoportok (Helyi Akciócsoport – a továbbiakban HACS) a helyi társadalom bevonásával – egy ún. helyi fejlesztési stratégiában – határozzák meg a közösség szempontjából fontos célokat és beavatkozásokat, valamint a rendelkezésükre álló kereteken belül az ezekre fordítandó fejlesztési forrásokat. Azaz a helyi akciócsoport céljai eléréséhez hosszú távú finanszírozási forrást kap, és eldöntheti, - a meghatározott szabályok betartása mellett - hogy hogyan és mire költi el azt. Ennek érdekében helyi felhívásokat tesz közzé, amelynek keretében helyi szervezetek igényelhetnek támogatást saját fejlesztési elképzeléseik megvalósítására, majd ezek közül az akciócsoport választja ki a helyi fejlesztési stratégiához illeszkedő projekteket.
A CLLD megközelítés alkalmazása rövid és hosszú távon is előnyös – helyi és össztársadalmi szinten egyaránt, mert
a hagyományos, felülről vezérelt fejlesztési politika helyett teret enged az alulról jövő kezdeményezéseknek, ezáltal eredményesebben képes a valós helyi szükségletekre reagálni és a meglévő helyi erőforrásokra építkezni;
erősíti az együttműködést a helyi közszféra, a gazdasági, egyházi és civilszervezetek között;
a tervezésben és a végrehajtásban való részvétel ösztönzésével erősíti a helyi szereplőknek a fejlesztések megvalósításával és működtetésével kapcsolatos elköteleződését;
megerősíti a helyi szervezeteket, amelyek így hosszú távon képesek lesznek a fejlesztési források hatékonyabb felhasználására;
a helyi lakosság közvetlen bevonásával nagymértékben javítja a helyi közösség összetartozását, a helyi identitást és végső soron az adott település népességmegtartó erejét.
CLLD Magyarországon
Magyarország élt az Európai Unió által biztosított lehetőséggel, és megteremtette a jogi, szervezeti és szakmai kereteit annak, hogy városi területeken megalakított helyi partnerségek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásait felhasználva közösségi és kulturális célú fejlesztéseket, beavatkozásokat valósítsanak meg.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 7. prioritása a Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (a továbbiakban TOP CLLD). A 7. prioritás célja a helyi közösségek megerősítése, a városok kulturális és közösségi életének megújítása, továbbá a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszerek kialakítása, elterjesztése.
A TOP CLLD célja
A TOP CLLD keretében a helyi közösségeknek lehetőségük nyílik az EU Rendelet és a TOP 7. prioritása feltételeinek megfelelő helyi fejlesztési stratégia kialakítására, amely teret biztosít a helyi társadalom megújítására, a helyi közösségek szervezésére, tudatosságának fokozására.
A prioritástengely azt célozza, hogy kísérleti jelleggel, a jogosult városokban a helyi lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok együttműködésével, illetve kezdeményezésére integrált, közösségfejlesztést és helyi identitástudatot elősegítő, elsődlegesen kulturális és közösségi tartalmú, a helyi gazdaságfejlesztést támogató stratégiák készüljenek, amelyek alapján olyan helyi fejlesztési programok valósulnak meg, amelyek egyszerre és összehangoltan képesek a TOP ERFA és ESZA forrásait használni.
Elvárt eredmények
A CLLD eszköztől elvárt eredmények:
integrált, közösségközpontú, alulról építkező, helyi partnerségen alapuló városfejlesztési programok kialakítása;
közösségi kapacitások fejlesztése és az innováció ösztönzése (beleértve a társadalmi innovációt is);
közösségi irányítás elősegítése a közösségen belüli részvétel növelésével;
tartalmas szabadidő-eltöltés lehetőségeinek megteremtése;
innovatív, egymással és a környezetükkel együttműködni képes, önmagáért tenni akaró és tenni tudó, kezdeményező közösségek, mindezek által fenntartható települések létrejötte.
Támogatható fejlesztések
A Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága (a továbbiakban IH) 2016. március 10-én regisztrációs felhívást tett közzé a TOP CLLD megvalósítása érdekében létrejövő HACS-ok megalakítására. A felhívás rögzítette a HACS-ok létrehozásának alapvető feltételeit, a rendelkezésre álló forráskereteket, a CLLD eszköz alkalmazásától elvárt eredményeket és a két finanszírozási alapból (ERFA és ESZA) támogatható tématerületek körét.
A TOP 7. prioritása a finanszírozó alapok szerint a támogatható tevékenységeket az alábbiak szerint határozza meg:
A TOP 7. prioritását kísérleti jelleggel azok a városi helyi akciócsoportok valósíthatják meg, amelyeknek a Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégiáját az IH a felhívásban részletezett értékelési szempontok alapján támogatandónak ítélte.
A TOP CLLD célcsoportjai és kedvezményezettjei
A két intézkedés közvetett célcsoportjai az adott HACS akcióterületén élő lakosság, míg közvetlen célcsoportok az érintett területek önkormányzatai, önkormányzati intézményei, a program céljainak megvalósításában releváns, állami finanszírozású intézményei, vállalkozásai, egyházi intézményei, civil szervezetei és a lakosság által létrehozott helyi akciócsoportok. Ezen belül a HKFS-ek alkalmazhatnak szűkítéseket, melyekkel a stratégia szempontjából kiemelt jelentőségű célcsoportokra fókuszálhatnak.
Az intézkedések kedvezményezettjei az önkormányzatok, azok intézményei, költségvetési szervek, civil szervezetek, egyházak, közintézmények és CLLD szervezetek lehetnek, amelyeknek a körét az egyes helyi felhívások szintén szűkíthetik.
| 650 millió Ft |
A stratégia megvalósítása során 400 millió forintból újulhatnak meg a külső és belső közösségi terek, sportpályák és 250 millió forint fordítható közösségi rendezvényekre, képzésekre, értékmegőrző programokra, közösségépítésre. |
Kedvezményezett neve: Savaria Városfejlesztési Nonprofit Kft.
Projekt címe: „Savaria Jövőjéért” közösségfejlesztés
Projekt azonosító száma: TOP-7.1.1-16-2017-00101
Megítélt támogatás: 99 000 000 Ft
Támogatás mértéke: 100 %
Projekt megvalósításának kezdete: 2018.02.01.
Projekt tényleges befejezési dátuma: 2023.06.30.
Támogató Program: A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program – “Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva” (TOP-7.1.1-16) tárgyú felhívás keretében valósul meg.
Projekt helyszín: 9700 Szombathely, Fő tér 23/B. I/1.
A projekt végrehajtásában közreműködő szervezet: Magyar Államkincstár Vas Megyei Igazgatóság
Támogató szervezet: Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága
| ÁTFOGÓ CÉL |
„Szombathely város közösségének és az azt kiszolgáló szellemi-fizikai környezetnek az összehangolt építése” (HKFS) |
Szombathely városának Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégiája (a továbbiakban: HKFS) a Terület- és Településfejlesztési Program a TOP-7.1.1-16 kódszámú, „Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva” c. felhívás keretében, annak iránymutatásai szerint, valamint a tervezés során lebonyolított széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeinek figyelembevételével készült el.
A stratégiában megfogalmazott, közösségvezérelt helyi fejlesztések megvalósítása érdekében létrehozott Savaria Jövőjéért Helyi Akciócsoport (továbbiakban HACS) összetételében megfelelően reprezentálja a helyi társadalom sokféleségét és ebből kifolyólag alkalmas a fejlesztési források megfelelő koordinációjára. A munkaszervezeti funkciót a Savaria Városfejlesztési Nonprofit Kft. tölti be.
A stratégia által lefedett akcióterület – társadalmi, gazdasági, történeti és település-földrajzi szempontokat is figyelembe véve – megegyezik Szombathely városának közigazgatási területével, így a Vidékfejlesztési Program keretében a Szombathelyi járásra tervezett LEADER Helyi Fejlesztési Stratégiával együtt, átfedés mentesen biztosítja a közösségi szinten irányított kezdeményezések megvalósulását a térségben. A HKFS által közvetlenül érintett lakosság száma 77 566 fő a KSH 2014. évre vonatkozó helységnévkönyve alapján.
A stratégiaalkotás folyamata
2016. májusában megjelent a TOP-7.1.1-16 kódszámú „Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva” című pályázati felhívás, aktivizálódtak a Szombathelyen már régóta formálódó, több közösségi szereplőt tömörítő együttműködések. A folyamat következő lépcsőfoka volt, hogy 2016. májusában megalakult a szombathelyi közösségvezérelt tervezésért (CLLD) felelős helyi akciócsoport, a Savaria Jövőjéért Helyi Közösség (a továbbiakban HACS). Az akciócsoport összetételében érvényesül a közszféra – civil szféra – vállalkozói szféra hármasának bevonása, kiegyensúlyozott részvétele.
A stratégiaalkotásban a legfontosabb szerepet a HACS-tagok, a stratégia megírásáért felelős szakértői csapat, a szombathelyi közművelődési intézmények, a civil szféra képviselői töltik be, akik számos célzott fórumot szerveztek. A stratégiaalkotás folyamatába bevonásra kerültek azok a vállalkozások is, akik fontos szerepet töltenek be Szombathely városának kulturális, sport és közösségi életében. A stratégiaalkotásba és – véleményezésbe a város lakossága közvetlenül is bekapcsolódhatott, köszönhetően a nyilvánosságot szolgáló platformoknak, lehetőségeknek.
A tervezési munka elsődleges célja az volt, hogy a készülő stratégia a kulturális és civil élet szereplőinek valós szükségletein alapuljon, valamint a városi közösség(ek) megerősödését szolgálja. A szombathelyi kulturális és civil élet meghatározó szereplőinek bevonása érdekében több módszer is alkalmazásra került a tervezés folyamán. A műhelytalálkozók alapul szolgáltak a helyzetelemzés elkészítéséhez, illetve a SWOT-elemzés kidolgozásához és stratégiai irányvonalak meghatározásához.
HELYZETÉRTÉKELÉS
A helyzetértékelés összeállítása, valamint az ehhez kapcsolódó egyeztető fórumok során az alábbi fő kihívások rajzolódtak ki:
Számos helyszínen újultak meg közösségi funkciójú belső és külső terek Szombathelyen. A közterek további fejlesztésével a közösségi és kulturális tevékenységek helyszíneinek megteremtése, megújítása folytatódhatna, a helyi közösségek aktív bevonásával.
Az egészségtudatosság erősítésére számos jó kezdeményezés valósult meg a városban, részben önkormányzati, részben közintézményi támogatással, illetve civil összefogás révén. Ezeknek a célzott előadásoknak, rendezvényeknek, programsorozatoknak a továbbvitele, folyamatos fejlesztése, a bevont célcsoport további szélesítése, az eseményekhez kapcsolódó felszerelések és infrastrukturális háttér fejlesztése hozzájárulna a szombathelyi közösség egészségesebb életviteléhez, ezáltal jobb életminőségéhez.
Hasonlóan a többi magyar nagyvároshoz, Szombathely is rendelkezik nagyszabású, nemzetközi szinten is ismert és elismert rendezvényekkel, azonban ezek mellett, lokális szinten a kisebb programok sokszor szigetszerűen, több esetben további fejlesztésre szoruló környezetben kerülnek megrendezésre. A helyi értékekhez, tradíciókhoz való kötődés bizonyos lakossági csoportokban esetenként csak marginális, és támogatni szükséges az újszerű és innovatív ötletek kibontakozását is.
A közösségek életében, mindennapjaiban is fontos szerepe van ma már a digitalizációnak, az online felületek használata egy aktív és élő közösség számára elengedhetetlen. Ezek a platformok segítik az információáramlást, a közösség tagjai közti kapcsolattartást és a közösségi értékek közvetítését. Mindeközben az idős és idősödő korosztály egy számottevő részénél még mindig problémát jelent az elektronikus felületeken való tájékozódás, és segítségre szorulhatnak a digitális eszközök használatát illetően is.
A fiatalok helyzete a mai társadalmi viszonyok között bonyolult: a célnélküliség, a kompetenciafejlesztési problémák, az elhidegülő és dinamikusan táguló környezet veszélyei fennállnak, és esetenként a fiatalok marginalizálódásához, közösségi érdekérvényesítési képességük elveszítéséhez vezethetnek. A fiatalok problémáival komolyan foglalkozik az önkormányzat, annak intézményei valamint az érintettekkel dolgozó civil szervezetek. Számos jó példa és kezdeményezés indult a támogatásukkal, koordinációjukkal a fiatalok helyzetét megkönnyítendő, melyek továbbvitele, fejlesztése nagyban segítheti azt, hogy a város a gyermekek és fiatalok számára pozitív életperspektívát nyújtó közösség és élettér maradhasson.
A „Segítés Városa” gondolat jegyében az elmúlt években több fontos program, akció indult el és valósult meg a városban (pl. a „Szent Márton Köpenye” Szociális Program), amely a különböző szempontok alapján hátránnyal, problémával küzdők megsegítését szolgálta, szolgálja. A segítés motivációjának további erősítése segíthet abban, hogy a város lakóinak, közösségeinek egymáshoz való viszonya tovább erősödjön az egymással való törődés irányában. A kiterjedt városi szociális támogató rendszer és a civil szervezetek aktív részvétele olyan alapot képeznek a városban, amire közösségi akciókkal, programokkal ráépülve még több egészségügyi, szociális vagy egyéb problémával küzdő, vagy ezekkel veszélyeztetett személyt lehetne elérni illetve helyzetükön javítani.
A STRATÉGIA CÉLRENDSZERE
A stratégiában megfogalmazott átfogó cél:
„Szombathely város közösségének és az azt kiszolgáló szellemi-fizikai környezetnek az összehangolt építése”.
Specifikus célok:
V. Városhasználat
T. Tudás-kultúra
K. Közösségépítés, „ A Segítés Városa”
Beavatkozási területek:
V1. Külső terek, közösségi terek fenntartható, közösségi célú hasznosítása és újrahasznosítása
V2. Egészségtudatos és tömegsport-célú rendezvények és szemléletformálás
T1. Helyi kulturális értékekre alapozó és a helyi identitást erősítő közösségi alapú események, vonzerőfejlesztés
T2. Digitális készség-, közösség-, és helyi közcélú szolgáltatás-fejlesztés
T3. Kreatív város, innovatív közösség
K1. Ifjúság közösségi mobilizálása, helyi identitásának erősítése
K2. Hátrányos helyzetű emberek elszigetelődésének megakadályozása, közösségi bevonása, képzése
Horizontális szempontok:
F. A város környezeti fenntarthatósági szintjének emelése
E. Esélyteremtés
Ö. Az önkéntesség, mint közösségszervező és szociális fejlesztési alapeszköz elterjesztés